A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedo török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végso, mindent eldönto hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyujtve nagyszabású haditerv alapján tör elore a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentos magyar hadikiköto létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövoben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok.
Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöpro túleroben lévo török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövoje a tét.
Mindeközben a Hunyadi-ellenes erok a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felso-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómezo síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve...
A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendo-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát...