Jules Ember a jóságos Varázslóno és a gonosz Alkimista osi mágiájáról szóló meséken nott fel. Apja halála után megtudja a megdöbbento igazságot: o az Alkimista, Caro, az udvarhölgy, aki hidegvérrel meggyilkolta a királynot, és vele együtt Jules elso szerelmét, Roant, pedig nem más, mint a Varázslóno.
Az egész királyság azt hiszi, hogy Jules a gyilkos, így fejére busás vérdíjat tuznek ki, az új királyno katonái és kalandor vérencek egyaránt rá vadásznak. Emellett Caro is minden áron el akarja pusztítani Julest, aki tizenkét élettel korábban ellopta a szívét. Julesnak menekülnie és bujkálnia kell, miközben ki kell bogoznia a korábbi életeibol homályos emlékekként visszatéro igazságot. Nem tudhatja ki barát és ki ellenség, kiben bízhat és kiben nem, és hogy a szívében ébredo vonzalom vajon jó vagy rossz irányba viszi majd sorsát. Mégis cselekednie kell, hiszen az Alkimistának ez az élete, a tizenkettedik, amikor Jules Ember borében született újjá, az utolsó. Az utolsó esélye, hogy elpusztítsa a gonosz Varázslónot, hogy megmentse testvérét és az ellenségbol szövetségessé vált Liamet, és véget vessen az emberek idejével, és ezáltal életével könyörtelenül kereskedo mágia uralmának Semperában.